“Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. "Élj a szív törvénye szerint! "Akinek célja: a helyes élet – annak eszköze: az emberség.” (Tatiosz: A szív törvénye)
Szeretettel köszöntelek....
"Valahogy mindig félúton vagyok.
Remélve, nem vagyok útban senkinek.
S míg "valahonnan" "bárhova" jutok,
talpam alá éles kövek görögnek.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Úton a múltból talán a most felé.
S ha elhiszem, szép jelenem élem,
hegyek zúdulnak a két lábam elé.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S néha félek, elfogy alólam az út.
Olykor elfog az a furcsa érzés,
hiába megyek - minden út körbefut.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S azt mondják, az út a fontos, nem a cél.
Vezet hitem eltökélt-magamban,
s hogy minden lépés a csillagokig ér.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek.
S próbálok úton maradni - emberül."
Vicces, hogy amikor az ember egy városban lakik, mindig azt gondolja, hogy ráér még megismerni - és addig halogatja az ismerkedést, míg a végén egyáltalán nem ismeri meg. Paulo Coelho
2012. március 26., hétfő
Mindenki a maga szemszögéből nézve ítéli meg a többi embert.
A dolgokkal sem vagyunk másképpen.
Ahány ember, annyifélének látja a fákat vagy a tengert.
Nincs két olyan festő, aki egyformának ábrázolná például a St. Loo-i kikötőt.
Agatha Christie
2012. március 20., kedd
Ne vitasd más emberek gyengeségeit és a sajátodat sem! Ha hibázol, ismerd be, javítsd ki és tanulj belőle - azonnal! Stephen R. Covey
Szívünkben érzés meg erő, de van, mit meg nem old, erős a hit bennünk, látod, de minket fel nem old. Vártunk tán csodát, ám de már nincs miért - közös út, ha volt is egykor, véget ért. Michael Kunze
A nevetés és a mosoly kapuk és ajtók, melyeken át sok jó dolog be tud lopakodni egy emberbe. Christian Morgenstern
2012. március 15., csütörtök
Az életben soha ne magyarázkodj senkinek. A barátaidnak nincs szüksége rá, az ellenségeid úgyse hiszik el, a hülyék pedig nem értik meg. A te saját életedben jogod van döntéseket hozni, mi az amit tenned, vagy mondanod kell, akkor és úgy ahogy te akarod. Ha elrontod, szerzel egy rossz tapasztalatot, ha pedig jól döntesz élvezheted. A lényeg, hogy sose add fel önmagad, hogy másoknak megfelelj. Az életed egyedülálló, csak a tiéd, élvezd ahogy te akarod...!" ;)
Indulatok, szenvedélyes érzelmek laknak benned, de bármekkora az erejük, végül is még mederben folynak, nem öntenek ki, nem okoznak árvizet az életedben. Ara Rauch
"Nehéz dolog, hogy ne szeress, de nehéz az is, hogyha szeretsz. A legnehezebb, ha hiába szeretsz."
2012. március 3., szombat
Nem a halál az, amitől az embernek félnie kellene, hanem az, hogy soha nem kezd el élni. Marcus Aurelius
A megértés és a megbocsátás Aki meg tudja magában fogalmazni, hogy a másik miért gondolkodik úgy, ahogy gondolkodik, az, ha nem is helyesli, de megérti a másikat. Meg kell tanulnunk átérezni mások helyzetét. Ez az empátia képessége. Amennyire sikerül ezt erősíteni magunkban, annyira leszünk képesek erőltetés nélkül lemondani az ítélkezésről. Az ítélkezésről való lemondás nem jelent helyeslést. Egészen más megérteni valakit, és egészen más helyeselni a magatartását. A megértés képes kihúzni a szívből a gyűlölet méregfogát. A megértés az alapja minden együttélésnek. De azt is meg kell tanulnunk, hogy meg tudjuk érteni önmagunkat is. Itt sem szabad azonosságot látni a megértés és a helyeslés között. Ha meg tudod érteni az önmagad által sem helyeselt magatartást is, akkor leszel képes arra, hogy korrigáld a magatartás-rugókat, s valóban fel tudd venni az önmagad által is helyeselt irányt. Ha tudomásul veszed azt, hogy olyan vagy, amilyen vagy, akkor könnyebben tudomásul fogod venni azt is, hogy az emberek is olyanok, amilyenek. Persze, az embernek fáj az a sérelem, amit nem érdemelt meg. Ezt a fájdalmat nem szabad önmagunk előtt se letagadni. Viszont el kell engedni, miután átéltük. A megértés segít elengedni a fájdalmat, nem elfelejteni, csak nem reagálni már érzelmileg a dologra. És a másik emberben azt az embertársunkat látni, aki botlott egyet az útja során - ugyanúgy, ahogy mi magunk is botlunk szép számmal, csak ennek a botlásnak most pont mi ittuk meg a levét. A mi botlásainknak pedig valaki más itta, vagy issza majd. Emberek vagyunk, ezért tökéletlenek. A szeretet, az igazi, görögül azt is jelenti: látlak (agape). Látom az utadat, látlak téged, és ha akarod, visszafogadlak a szívembe. Ez a megbocsátás. Szeresd embertársadat, mint önmagadat. Bánj úgy vele, mint önmagaddal. Minden helyzetben gondolkodjuk el, hogy mi milyen bánásmódra vágynánk ugyanilyen helyzetben? Ha fordított lenne a helyzet, én milyen bánásmódot szeretnék? Gondoljunk erre, amikor kényes helyzetbe kerülünk, amikor vita, nézeteltérés van valakivel.
Ahogyan a megbánásban, úgy abban sem hiszek, hogy egész életünkben a múltat kellene okolni nyomorúságos jelenünkért vagy kilátástalan jövőnkért. Szalai Vivien