Manó bölcsesség

“Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. "Élj a szív törvénye szerint!
"Akinek célja: a helyes élet – annak eszköze: az emberség.”
(Tatiosz: A szív törvénye)

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: idézet szív. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: idézet szív. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. október 28., vasárnap

Nem az a fájdalom sírni, zokogni, hanem a fájdalmat mosolyba folytani.
 Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt akit igazán szeret, szeretni nem szabad...

2012. szeptember 29., szombat



Milyen különös az, miszerint az emberben két egészen különböző lény dolgozik: az ész és a szív; s aszerint, amint az egyik vagy másik lesz túlnyomóvá, változik át az ember jelleme, sorsa, élete, úgy, hogy mondhatni: "Mindenki két különböző embert foglal magában, az egyik az ész, a másik a szív embere. A szív és az ész két különböző ember..."


Jókai Mór
"Tévedéseink felét azért követjük el, mert érzünk, amikor gondolkoznunk kellene, a másik felét pedig azért, mert gondolkozunk, amikor éreznünk kellene." 


2012. július 9., hétfő




 Az őszinte szerelem nem fárad el soha. Csupa lélek, hát nem hidegül el. Az izzó szénkatlant elborítja a hamu, de a csillagot nem.
Victor Hugo

2012. június 2., szombat



"Ha a szíved üres, akkor annak sincs jelentősége, amit a fejedben hordozol!"
/Christiano Cortez/

2012. május 26., szombat

"Higgy a szívedben és a saját jóságodban, mert ha így teszel, mások is ezekben fognak hinni. Higgy a csodában, mert teli van vele az élet. De ami a legfontosabb, hogy higgy önmagadban,
mert odabenn a lelkedben rejtőzik a csoda, a remény, a szeretet és a holnap álmai

2012. május 1., kedd

Hazát, hitet nem cserél az ember, amiként arcot sem. Mindkettőt őseink hagyták ránk, s a hűség kötelez.
Sinkovits Imre

2012. április 8., vasárnap

"Vannak emberek, akiket egy időre ajándékba kapunk, hogy elkísérjük élete egy szakaszán. Nem igazán azért, hogy birtokoljuk vagy uralkodjunk felette. Meg azért sem, hogy tanácsainkkal megfojtsuk. Néha csak azért, hogy menjünk mellette. Átláthatóan. Elég ha tudjuk, hogy Ő a világra jött, gondolhatunk rá. Az igazi találkozások pillanatában belopakodunk egymás életébe, és a lelkünk jót ücsörög egymásnál. Ugyanarra a dalra rezdülünk. Érezzük egymást. Az emberek azt mondják, hogy nem szeretnek szenvedni. Én mégis szeretek. Szeretem, ha valaki eszeveszetten hiányzik. Ha ott lappang az a torokszorító érzés minden porcikámban, hogy mindent odaadnék abban a pillanatban, hogy újra találkozzak vele. Érezzem újra ugyanazt a dallamot a lelkemben. Az ő dallamát és az ő rezdülését. Van ezekben a találkozásokban is valami nagyszerű és megdöbbentően furcsa. Az élet összehoz két embert itt vagy amott, mintha a Véletlen játéka volna csupán, aztán összeköti őket a szeretet láthatatlan szövedékével. Hogy aztán sohase felejtsük el azt a dallamot, azt az illatot, azt a hangulatot, amit elénk terelt, és azokat az érzéseket, amiket a lelkünkbe csempészett."

2012. január 14., szombat

Ossian - Ősök vére (Titkos ünnep)


Pogány ősök
Fejet, térdet sohasem hajtók
Büszkék, bátrak
A fél világot végigszáguldók

Idegen hitet, idegen zászlót

Eltaszítók

Ősök vére, kiált az égre

Mivé lettünk, nem értenék
Nézz a múltba, hallgasd néha
Egy szabad világ üzenetét...
A múlt jelét



Láncon élni
Mástól kérni, sohasem tudtak
Hősként éltek
Sosem féltek, nem alkudtak

Idegen hitet, idegen zászlót

Eltaszítók

Ősök vére, kiált az égre

Mivé lettünk, nem értenék
Nézz a múltba, hallgasd néha
Egy szabad világ üzenetét...
A múlt jelét

Kell még egy szó



eredeti székely-magyar himnusz

Hungarica - Ide születtem


Ezüstös gyöngy,
Lombon a harmat,
Kibontva szirmát,
Minden virág
Nekem köszön.
Hova is mennék,
Ideköt minden,
Akármi jön.
Kivárom itt,
Vihar se mozdít
Helyéből sziklát,
Semmilyen szél.
Nem vihet innen,
Nem űzhet el
Se szó, se fegyver,
Nem űzhet el...

Ideköt minden,
Nem vihet innen,
Idegen földre semmilyen szél.
Nem űzhet el,
Se szó, se fegyver.
Szívet cserél, aki hazát cserél...

Harang szavától,
Távoli helyre.
Miért kísérne útlevél?
Bölcsőm, és sírom is
Itt volt, és itt lesz.
Ide születtem.
Akármi jön,
Kivárom itt,
Vihar se mozdít
Helyéből sziklát,
Semmilyen szél
Nem vihet innen.
Nem űzhet el.
Se szó se fegyver,
Nem űzhet el.

Ideköt minden,
Nem vihet innen,
Idegen földre semmilyen szél.
Nem űzhet el
Se szó, se fegyver.
Szívet cserél, aki hazát cserél...




Ideköt minden,
Nem vihet innen,
Idegen földre semmilyen szél.

Nem űzhet el,
Se szó, se fegyver.
Szívet cserél, aki hazát cseré
l...

Ideköt minden,

Nem vihet innen,
Idegen földre semmilyen szél.
Nem űzhet el,
Se szó, se fegyver.
Szívet cserél, aki hazát cserél...

Máté Péter:Ez itt az én hazám


Ez itt az én hazám...



A kenyér hangját hallom én,
Az apám szavát vallom é
n.
Bárki vessen követ rám:
Ez itt az én hazám.

A mezők útját járom én,
A gyárak súlyát hordom én.
Bárki vessen követ rám:
Ez itt az én hazám.

Széles a Föld, magas az ég,
Mérföldes csizma sem elég.
De egy csepp föld vár mindig r
ám:
Ez itt az én hazám.

Az utcák ívfény gyöngysorát,
A mezők szorgos illatát,
A jövő szabad, szép szavát
Jelented, ó, hazám.

Széles a Föld, magas az ég,
Mérföldes csizma sem elég.
De egy csepp föld vár mindig rám:
Ez itt az én hazám.

A múltam bölcső-melegét,
A létem ezer fűszerét,
A vigaszt a száz kudarc után
Te nyújtod, ó, hazám.

Hitem a szerény büszkeség,
Békétlen, békés nemzedék,
Múlt, jelen, s jövő szól hozzám:
||: Ez itt az én hazám,
Ez itt az én hazám. :||


Magyarország-Hungary and Oláh Ibolya-Magyarország


Van egy ország,
ahol álmomban jártam:
Magyarország,
ahol az arcodban láttam
a magam arcát.
Az ölelésben bőség,
az igaz ügyben hűség
voltál.
Én ezt az arcot már őrzöm,
Magyarország!
Hiszek az álmomban egy életen át...

Magyarország!
Te vagy a szívembe írva.
Magyarország!
Te vagy a lelkemre bízva.
Magyarország,
hát te vezess most engem,
és amit meg kell tennem
segítsd!
Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság!
Én csak az életem bízom rád...






Van egy ország,
ahol álmomban jártam:
Magyarország,
ahol az arcodban láttam
a magam arcát.
Gyere és egyszer végre,
amikor új nap ébred,
te várj!
Gyere és bújj hozzám újra
Magyarország!
Én ezer év óta várlak már...

Gyere és egyszer végre,
amikor új nap ébred,
te várj!
Gyere és bújj hozzám újra
Magyarország!
Én ezer év óta várlak már...

Magyarország!
Idegen földön ha járok,
Magyarország,
velem az út is megfordul
haza hozzád.
Velem az ősök kérnek,
engedd, hogy benned éljek
tovább,
ahogyan ők élnek bennem,
Magyarország!
Milliók áldása szálljon rád!

Velem az ősök kérnek,
engedd, hogy benned éljek
tovább,
ahogyan ők élnek bennem,
Magyarország!
Milliók áldása szálljon rád!

Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság!
Én csak az életem bízom rád!

Legyél a holnapban rejlő
bizonyosság!
Milliók áldása szálljon rád!

Zúgjatok harangok!: Harangok dala


http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1055048

Ott ahol zúg az a négy folyó


http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1055048

Demjén Ferenc-Honfoglalás



Dalok a magyar léleknek

Magyar vagyok. A magyarságom számtalan dologban megnyilvánul. Elfogult vagyok? Igen. Nem is tagadom.
Ha a magyar Himnusz felcsendül - akár ünnepen, akár sportversenyen -, gombóc keletkezik a torkomban. Mindig. Nem tudom megszokni. A magyar zeneszerzők, költők olyan dalokat alkottak, amelyek között számtalan hasonló hatást vált ki bennem. Beleborzongok, könnybe lábad a szemem. Ezekből válogattam erre az oldalra néhányat. A Himnuszt és a Szózatot direkt nem akartam itt megjelentetni, mert ezek olyan imák, amelyeket nem tartok helyesnek a többi dallal egy oldalon említeni. Ők piedesztálon állnak számomra. Én mindig hangtalanul, vakarózás, mozgás nélkül, vigyázzban állok, amikor felcsendülnek. Remélem, te is így vagy ezzel.

Most nem kell vigyázzban állni, csak hallgatni, érezni. Átérezni azokat a történelmi időket, amikor és amiért ezek a dalok születtek. Mindig vérben, vérrel íródtak. Nagyapáink, dédapáink, ükapáink, és a többi ősünk vére volt az, amely a költők, zeneszerzők tollához adta a muníciót. Becsüld meg!

Honfoglalás - Kell még egy szó

Ének: Demjén Ferenc



forrás: http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1055048

2011. november 19., szombat

Postássy Juli Dal a szívről



A szívemet, ha kivehetném.
A szekrényembe betehetném,
Átkötve sok színes szalaggal,
Lezárnám hétszeres lakattal,......