Dalok a magyar léleknek
Magyar vagyok. A magyarságom számtalan dologban megnyilvánul. Elfogult vagyok? Igen. Nem is tagadom.
Ha a magyar Himnusz felcsendül - akár ünnepen, akár sportversenyen -, gombóc keletkezik a torkomban. Mindig. Nem tudom megszokni. A magyar zeneszerzők, költők olyan dalokat alkottak, amelyek között számtalan hasonló hatást vált ki bennem. Beleborzongok, könnybe lábad a szemem. Ezekből válogattam erre az oldalra néhányat. A Himnuszt és a Szózatot direkt nem akartam itt megjelentetni, mert ezek olyan imák, amelyeket nem tartok helyesnek a többi dallal egy oldalon említeni. Ők piedesztálon állnak számomra. Én mindig hangtalanul, vakarózás, mozgás nélkül, vigyázzban állok, amikor felcsendülnek. Remélem, te is így vagy ezzel.
Most nem kell vigyázzban állni, csak hallgatni, érezni. Átérezni azokat a történelmi időket, amikor és amiért ezek a dalok születtek. Mindig vérben, vérrel íródtak. Nagyapáink, dédapáink, ükapáink, és a többi ősünk vére volt az, amely a költők, zeneszerzők tollához adta a muníciót. Becsüld meg!
Honfoglalás - Kell még egy szó
Ének: Demjén Ferenc
forrás: http://caesarom.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1055048
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése