Faragott hintaszék
Vágtató korban élünk,
Minden nap rohanás.
Látni jó, amikor hazatérünk,
Jó apánk élete milyen más:
Faragott hintaszék,
Megkopott, öreg pléd,
Napilap, s egy kis napfény csupán.
És a két jó barát
Hozzá ultizni jár,
Többre ő nem is vágyik talán.
Vágyaink oly merészek
Életünk tavaszán,
Egyszer tán veled oly korba érek,
Amikor erre vágyunk csupán:
Faragott hintaszék,
Nyugodt, szép öregség,
Unokák, s egy kis napfény csupán.
És az ősz hajú társ,
Te legyél, senki más
Akkor majd életünk alkonyán!
Vágtató korban élünk,
Minden nap rohanás.
Látni jó, amikor hazatérünk,
Jó apánk élete milyen más:
Faragott hintaszék,
Megkopott, öreg pléd,
Napilap, s egy kis napfény csupán.
És a két jó barát
Hozzá ultizni jár,
Többre ő nem is vágyik talán.
Vágyaink oly merészek
Életünk tavaszán,
Egyszer tán veled oly korba érek,
Amikor erre vágyunk csupán:
Faragott hintaszék,
Nyugodt, szép öregség,
Unokák, s egy kis napfény csupán.
És az ősz hajú társ,
Te legyél, senki más
Akkor majd életünk alkonyán!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése