Lassan eltűnnek a kultúránkból a könnyek. Elképzelhetetlennek tartjuk,
hogy egy férfi sírjon, s még egy nőt is "túlérzékenynek" kiáltunk ki, ha
könnyekre fakad. Így tehát mindannyian magunkban sírunk, különben
megkockáztatjuk, hogy esetleg gyengének vagy idegbetegnek neveznek.
2012. június 5., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése