Kinek vagyok fontos

Leéltem majdnem az életem,
És tudom, érzem ki fontos nekem.
Sokszor hittem fontos vagyok másoknak,
Csalfa délibábjai voltak ezek egy álomnak.
Mentem, kerestem, segítettem.
Magamat sokszor a hátsó sorba tettem.
Tévedtem belátom.
Nem egyforma a fontosságom.

Azóta változtam magam, és a lelkem.
Fontos már nekem az, ki fontosnak tart engem.
Nem akarom, nem várom,
Másoktól a fontosságom.
Egyvalakinek most már mindig fontos leszek,
A magam embernek.

Ráérek, már nem sietek
Végül kiderül, kik tartanak fontosnak engemet.

 Hevocka