“Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. "Élj a szív törvénye szerint! "Akinek célja: a helyes élet – annak eszköze: az emberség.” (Tatiosz: A szív törvénye)
Szeretettel köszöntelek....
"Valahogy mindig félúton vagyok.
Remélve, nem vagyok útban senkinek.
S míg "valahonnan" "bárhova" jutok,
talpam alá éles kövek görögnek.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Úton a múltból talán a most felé.
S ha elhiszem, szép jelenem élem,
hegyek zúdulnak a két lábam elé.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S néha félek, elfogy alólam az út.
Olykor elfog az a furcsa érzés,
hiába megyek - minden út körbefut.
Valahogy mindig félúton vagyok.
S azt mondják, az út a fontos, nem a cél.
Vezet hitem eltökélt-magamban,
s hogy minden lépés a csillagokig ér.
Valahogy mindig félúton vagyok.
Mint ki örökké utazni kényszerül.
Csomagom könnyű, egy szív, s egy lélek.
S próbálok úton maradni - emberül."
"- Mit keresel?- Az embereket keresem - mondta a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?- Az embereknek - mondta a róka - puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?- Nem - mondta a kis herceg.- Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka.- Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni. - Kapcsolatokat teremteni?- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer.És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer.De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...- Lehet - mondta a róka.- Annyi minden megesik a Földön... "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése