
Olyan vagyok, mint az útszéli kavics, mely sír és nyikorog, mikor ezer ember lába rátapos. Rajtam is sok szenvedés vonul át, rengeteg,............ míg a kavicsból apró homok nem leszek. De ha a kegyelem napja rám ragyog, akkor.... mint parányi homokszem , majd én is csillogok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése