Manó bölcsesség

“Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. "Élj a szív törvénye szerint!
"Akinek célja: a helyes élet – annak eszköze: az emberség.”
(Tatiosz: A szív törvénye)

2010. április 17., szombat

Az alábbi idézetet ma kaptam gyerekkori barátnőmtől....megosztom.....saját gondolatommal...


"Mi ijeszthet, ha lelked nyugodt? Ha leküzdöd a hiúságot, a kéjvágya
t és a kapzsiságot? Miféle hatalmak kínozhatnak, ha te nem kínzod magad? Mi a börtön, ha a lelked szabad? Mi a halál, ha megismerted a világot és lelkedet, s nem vágyol fölösleges és kínos részletekre? Igazán, olyan voltál, mint a gyermek, aki boldogtalan, mert nem kapta meg ezt vagy azt. Gondold mindig ezt: "Nincs hatalmam, sem vagyonom, talán egészségem sincs. De milyen hatalmas vagyok, milyen gazdag, milyen fölényes, mert vágyaimat a dolgok igazságához és valóságához igazítom, s a lelkem szabad!" Ezt senki nem veheti el tőled, ennél többet senki nem adhat."
Márai Sándor

...lelked sose pihen...lelked mindig úton van....szabadon szárnyal ,olyan utakat jár be ami az univerzumon kívüli .....és gyönyörű...és fájdalmas...és meseszerű... és végzetes.....
,mert míg a test, - a fizikai való.... tudja,- ismeri az utat,- hazatalál a sötétben is.....végzi a "kötelező" dolgait, addig a lélek sose pihen..egyfolytában barangol ---
nem kötelezően..,szabad akaratából , hatalmas szabadsággal ! képes felhők fölött csücsülni és tengermélyen úszkálni....mindenre képes...ha ÉLSZ
és nem zárod be hét lakat alá, hogy senki ne férjen hozzá....
Szegény vagy ? mondhatják...
lelkis vagy?...HAD MONDJÁK !

de tudsz ÉLNI,-örülni és szenvedni! szabadon szállni! mert lelked ...a LÉLEK állandóan úton van..egyik ajtón ki a másikon be...lent és fent bolyong úttalan utakon....
formája, színe...nincs és százszínű, szivárvány...
a lelked a KINCS...nem pedig a csillogás és vagyon...a pénz amit a fizikai való hajszol....
az ember a lelkéből táplálkozik....legyen az sz
egény vagy gazdag, szárnyaló vagy visszafogott....
CSAI








Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése