Szent Grál: maga is titok Persze ha a legújabb nyomok révén esetleg sikerül is eljutni a Szent Grálhoz (amelyet azért hittudósok és komoly történészek igencsak kétségbe vonnak), akkor is még ott állunk egy következő talány előtt: vajon mi is volt valójában ez a Szent Grál? Alapjában véve még abban sem jutottak dűlőre a tudósok, hogy egy kelyhet vagy pedig egy ládát kell keresni. Az egyik hagyomány szerint ez nem más, mint Jézus által az utolsó vacsorán használt kehely, melyet arimateai József vett magához Jézus halála után. József a kelyhet Angliába vitte és elrejtette. Később aztán ezt a kelyhet próbálták megtalálni a legendás Arthur királlyal együtt a kerekasztal lovagjai. A hagyomány szerint a cél az elveszett paradicsomi állapot visszaállítása lett volna, ám tulajdonképpen a soha el nem érhető tökéletes harmónia és megvilágosodás, a teljesség elérésének örökké elérhetetlen szimbóluma maradt ebben az értelmezésben a kehely. Egy másik hagyomány szerint a kehelyben fogta fel a megfeszített Krisztus vérét arimatei József. Ezt a kelyhet aztán még a Szentföldön elrejtette, és csak több mint ezer évvel később a keresztes hadjáratok során fedezték fel a templomos lovagrend tagjai. Ezt követően a rend tagjai magukkal hozták Európába a kelyhet, és egy titkos helyen őrizték. Egy harmadik változat szerint arimateai József olyan italt adott Jézusnak a Grál-kehelyben, mely merevgörcsöt okozott a megfeszítetten. Miután mindenki úgy vélte Jézusról, hogy meghalt, arimateai József segítségével megszüntették az ital hatását és Mária Magdalénával együtt, akit ez a deszakralizált hagyomány Jézus feleségének tartott, a mai Dél-Franciaország területére menekültek. A Merowing királyok eszerint magának Jézusnak lennének a leszármazottai. Az egyik legismertebb legenda szerint azonban a Szent Grál tulajdonképpen nem is egy kehely volt, hanem, mint azt az Indiana Jones és az utolsó kereszteshadjárat című ópusz is állítja, tulajdonképpen a zsidók és Isten között létrejött szövetség, illetve a tízparancsolat írott változatát őrizték benne. Eszerint a Grál nem volt más, mint az elveszett frígyláda. Kétes legendák Komoly hittudósok és történészek azonban azt állítják: mindezek a történetek valóban csak a legenda körébe tartoznak. Nézetük szerint az sem biztos, hogy a Grál egyáltalán létezett, de ha létezett is, inkább csak a titokfejtés bizsergető érzése táplálja a Szent Grál fellelése utáni hajszát – valójában igen valószínűtlen, hogy valaha is megtalálják azt. A modern ember misztikus vozódása az ilyen, múlt homályába vesző jelenségek iránt, leginkább önmaga elbizonytalanodását tükrözi. A biztos talaj kicsúszott az emberek lába alól, s most a homályban keresik a kapaszkodót – vélik a tudósok és a hozzáértők.

Kun Enikő